Amennyiben érdekes, izgalmas kérdése van, kérem küldje el a vadasz.ivan@adko.hu címre és szívesen válaszolok rá.
Hibás termék cseréje
A szavatossági igények teljesítése kapcsán kaptam egy kérdést.
A tényállás szerint a vevő visszaküldte a hibás terméket a kereskedő részére még 2018. decemberében. A kereskedő továbbította a hibás terméket a gyártó felé és kérte a gyártó intézkedését. A hibás termék kicserélésére 2019. áprilisában került sor.
A lényegi kérdés az volt, hogy a hibás termék cseréjét, illetve a hibás termék visszavételezését a 2018. évi, vagy a 2019. évi beszámolóban kell szerepeltetni.
A Ptk. szabályozza az árukereskedelemben érvényesülő szavatossági jogokat. Kellékszavatosság cím alatt a Ptk. 6:159. § előírja, hogy hibás teljesítés esetén a jogosult (vevő) kicserélést igényelhet a kötelezettől (eladó).
Ha az értékesítési láncolatban a gyártó értékesíti a terméket a kereskedő felé, aki azt továbbértékesíti a vevőnek, akkor a szavatossági jogokat az alábbi ábra szemlélteti:
Az ábrából is látható, ha a vevő szavatossági igényével a kereskedőhöz fordul, akkor a kereskedő viszont szavatossági igénnyel lép fel a gyártóval szemben.
A szavatossági igény érvényesítése, illetve teljesítése az alábbi lépésekben történik:
- az áru tulajdonosa, vagyis a vevő jelzi kifogásait a kereskedőnél,
- a vevő és a kereskedő megállapodnak abban, hogy a vevő visszaszállítja a kereskedőnek a kifogásolt árut bevizsgálás céljából,
- a kereskedő jelzi a gyártó felé a vevő által közölt kifogásokat és továbbítja az árut a gyártó részére,
- a gyártó bevizsgálja a terméket, majd a vizsgálati eredmények alapján dönt a vevő által előterjesztett kifogások elismeréséről,
- a gyártó tájékoztatja a kereskedőt, hogy a kifogások megalapozottak, ezért vállalja a termék kicserélését,
- a gyártó és a kereskedő megállapodnak a termék kicseréléséről,
- a kereskedő és a vevő megállapodnak a termék kicseréléséről,
- a gyártó átadja a csereterméket a kereskedő részére,
- a kereskedő átadja, illetve továbbítja a csereterméket a vevő részére.
A termékmozgásokat a következő ábra szemlélteti.
Az 1-9. pont időtartama alatt az eredeti (hibás) termék a vevő tulajdona. A 9. pontban leírt termékcsere időpontjában a tulajdonviszonyok megváltoznak, és az eredeti (hibás) termék tulajdonosa a gyártó lesz.
Az 1-9. pontban leírt lépések lebonyolításakor számlát nem kell kiállítani egyik félnek sem, ugyanis a Ptk. 6:159. § rendelkezései alapján történő cseretermék-mozgások nem minősülnek új adásvételi szerződésnek, illetve az Áfa törvény 9. § szerinti önálló termékértékesítésnek. Vámkezelési célból lehet proforma számlát kiállítani, melyen feltüntethető: „érték csak vám célokra/Value for customs purposes only”. Ebből egyértelműen kiderül, hogy nem kapcsolódik a számlához tényleges fizetés
A termékmozgásokat kizárólag számviteli bizonylatokkal és a felek közötti szerződésekkel kell dokumentálni.
A gyártó a 9. pontban leírt átadás napján válik az eredeti (hibás) termék tulajdonosává, ezért azt készletre veszi az eredeti előállítási értéken. Készletre vétel esetében növekszik a készlet és az egyéb bevétel.
Ezzel egyidejűleg kerül sor a gyártónál az értékvesztés elszámolására. A számviteli törvény 56. §-ának (2) bekezdése szerint: ha a készlet a vonatkozó előírásoknak, illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, a készlet értékének csökkenését értékvesztésként kell elszámolni a számviteli törvény 81. § (4) bekezdésének a) pontja szerint az egyéb ráfordítások között. Ez esetben a csökkent értékű készlet a készletek között marad.
A könyvviteli elszámolások bizonylatai a következők:
- a vevő és a kereskedő megállapodása a termék cseréjéről (keltezése: 2019. április)
- a gyártó és a kereskedő megállapodása a termék cseréjéről (keltezése: 2019. április)
- a termék-mozgásokat kizárólag számviteli bizonylat, fuvarokmány, illetve raktári nyilvántartás követi,
- vámkezelési célból proforma számlát kell kiállítani.
Összefoglalva:
Nincs törvényi akadálya annak, hogy a készlet elszámolások 2019. áprilisában történjenek meg, tehát ezek a gazdasági események a 2019. üzleti évre vonatkozó beszámolóban jelennek meg. A társasági adó kötelezettség nem merül fel, mert az eredeti termék készletre vételéből keletkező egyéb bevételt ellensúlyozza az értékvesztés, valamint a kiadott csere-termék ráfordításként történő elszámolása.