A tényállás szerint egy magyar cég 2018. évben szerelési munkát végzett Ausztriában. Az osztrák megrendelő a 2018. adóévben befogadta a magyar cég számláját, de azt a mai napig nem egyenlítette ki. A magyar cég a könyveit 2019. március 31. napjával lezárta. A mérleg 2019. áprilisában elkészült és jóváhagyásra került.
Ezt követően az osztrák megrendelő kérte a számla sztornírozását azzal, hogy egy későbbi időpontban vállalja a számla befogadását.

Kérdés: A megrendelő szóban előterjesztett kérése mennyiben érinti a 2018. évi beszámoló adatait, illetve az adókötelezettségeket?

A szavatossági igények teljesítése kapcsán kaptam egy kérdést.

A tényállás szerint a vevő visszaküldte a hibás terméket a kereskedő részére még 2018. decemberében. A kereskedő továbbította a hibás terméket a gyártó felé és kérte a gyártó intézkedését. A hibás termék kicserélésére 2019. áprilisában került sor.
A lényegi kérdés az volt, hogy a hibás termék cseréjét, illetve a hibás termék visszavételezését a 2018. évi, vagy a 2019. évi beszámolóban kell szerepeltetni.

Egy adócsalás ügyében hozott büntetőítélet iránti fellebbezés megfogalmazásában kellett közreműködnöm.

A következő kérdést kaptam:

A telkek fejlesztését, közművesítését, útépítést egy projekt cég, kft végzi, amelynek tulajdonos a kérdező, mint magánszemély. A finanszírozás 30%-a a cégben lévő saját tőke, 70 % hitel.

Mai napon az egyik ügyfelemet mulasztási bírsággal sújtották azért, mert 2017.12.20-ig nem tudta megbecsülni pontosan a leendő árbevételét és így a TAO feltöltés során különbözet keletkezet.

Segítséget szeretnék kérni abban, hogy felettes szerv felé tolmácsolni, hogy pontosan nem lehet megmondani kinek, mennyi lesz 12.20-12.31-a között az árbevétele.

Kérdés: Magyarországon építési engedélyhez kötött építkezésre a magyar cég megrendelő megbíz egy szlovák céget, aki igénybe kíván venni egy másik magyar cég szolgáltatását (ügyfelemet) (daruzás). A szlováknak EU-s adószáma van, de nincs magyar adószáma.
Helyesen jár e el ügyfelem, hogy mivel Magyarország területén van az ingatlan, így a teljesítési hely Magyarország, fordított adós számlát állít ki a szlovák cégnek a szolgáltatásról? Ha nem mi a helyes eljárás?

2018. 09. 04. Vöő György - A cikk megjelenet a Világgazdaságban

Reklámadó, ekho, kata, iparűzési adó: az adminisztráció csökkentését szorgalmazzák az adótanácsadók.

A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Or­szágos Egyesületének alelnöke szerint az utóbbi években nőtt a vállalkozások adóadminisztrációja. Vadász Iván a Világgazdaságnak így reagált arra, hogy a Pénzügyminisztérium államtitkára, Izer Norbert szeptember közepére adótanácsadói tanácskozást hívott össze, amelynek az adóadminisztráció csökkentése is témája lesz. Az egyesület szorgalmazza az iparűzési adót (ipa) és a társasági adót (tao) érintő, december 20-án esedékes adóelőleg-feltöltés eltörlését, mivel az többletmunkát okoz, de bírság kockáztatását is, mivel csupán becsléssel lehet megjósolni az összeget.

Néhány nap múlva az Országgyűlés elfogadja az adótörvények módosítására vonatkozó csomagot, amely többek között drasztikusan szűkíteni kívánja a munkáltatók által adható cafeteria juttatások körét. 

Első olvasatra úgy tűnik, hogy az üzleti biztosítások közterhei jelentősen növekedtek. Alaposabb tanulmányozás után azonban nyilvánvalóvá válik, hogy az adózási feltételek nem romlottak, hanem kismértékben még csökkent is az adókötelezettség.

2002. évi XLIII. törvény

az egyszerűsített vállalkozói adóról

Nyilvántartási kötelezettség

4. § (1) Az egyéni vállalkozó az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a (4)-(6) bekezdésben foglaltak szerint teljesíti.

(2) A korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, és a közjegyzői iroda az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti kettős könyvvitel rendszerében teljesíti.

Az adóhatósághoz minden gazdasági eseményről elektronikus adatszolgáltatáson keresztül értesül, tehát az adóhatóság gyakorlatilag "mindent lát ".

Az adóhatósághoz beérkező elektronikus információk a következők:

1. elektronikus vámeljárás keretében termékimport-termékexport,
2. a magyar adóalanyok által kiállított összesítő nyilatkozatok tartalmazzák a közösségen belüli termékbeszerzések és a közösségen belüli termékértékesítések adatait,
3. másik tagállambeli eladó adóalanyok összesítő nyilatkozatai információt adnak a magyar adóalanyok részére történt közösségen belüli termékértékesítésekről (10 tagállam esetében a közösségen belüli termékbeszerzésről is)
4. a jövedéki termékek kereskedelmi mennyiségű értékesítését szintén elektronikusan kell nyomon követni (határon átnyúló és belföldi ügyleteknél egyaránt),
5. az online számlázás szabályai alapján minden belföldi adóalany elektronikusan adatot szolgáltat a 470.000 Ft-ot meghaladó végösszegű számlákról.

2018. év

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium honlapja és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara honlapja

Négy magyar magánszemély tulajdonában álló lakóingatlan bérbeadására került sor 2016. és 2017. években. A bérleti szerződésben mind a négy magánszemély szerepeltetve van, mint bérbeadó, ugyanakkor a bérleti jogiszonnyal kapcsolatban felmerült költségekre vonatkozó számlák csak az egyik tulajdonostárs nevére kerültek kiállításra.

Kérdés:

1. Tulajdonostársak közössége esetén, hogyan kerül sor az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után keletkező személyi jövedelemadó bevallási kötelezettség teljesítésére?

2. A költségek bizonylatolásánál van-e jelentősége annak, hogy kinek a nevére szól a kiállított számla?

Egy Angliában bejegyzett és angliai székhellyel rendelkező társaságnak három belföldi illetékességű magyar magánszemély tulajdonosa van („K”, „L”, „M” magyar magánszemély tulajdonosok). Az angliai társaság szolgáltatás értékesítésével foglalkozik, melyet alvállalkozói útján teljesít. A társaság tulajdonosai életvitelszerűen Magyarországon élnek, így a társaság irányítására vonatkozó döntések meghozatalának helyszíne is Magyarországon történik. A tulajdonosok rendelkeznek egy Magyarországon bejegyzett másik céggel is, amely az angol cég alvállalkozójaként, megbízási szerződés alapján működik közre az angliai társaság tevékenységében.

Kérdés:

Cégünk szerződést kötött egy tankönyv kéziratrész elkészítésére (szerzői feladatok ellátására) és a kiadói jogok átengedésére. Jogszerű, ha a megbízási díj összegét oly módon megbontjuk, hogy 80 % a felhasználási jog átengedés, a 20 % pedig az elkészítés ellenértéke?