Néhány nap múlva az Országgyűlés elfogadja az adótörvények módosítására vonatkozó csomagot, amely többek között drasztikusan szűkíteni kívánja a munkáltatók által adható cafeteria juttatások körét. 

Első olvasatra úgy tűnik, hogy az üzleti biztosítások közterhei jelentősen növekedtek. Alaposabb tanulmányozás után azonban nyilvánvalóvá válik, hogy az adózási feltételek nem romlottak, hanem kismértékben még csökkent is az adókötelezettség.

2002. évi XLIII. törvény

az egyszerűsített vállalkozói adóról

Nyilvántartási kötelezettség

4. § (1) Az egyéni vállalkozó az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a (4)-(6) bekezdésben foglaltak szerint teljesíti.

(2) A korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, és a közjegyzői iroda az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti kettős könyvvitel rendszerében teljesíti.

Az adóhatósághoz minden gazdasági eseményről elektronikus adatszolgáltatáson keresztül értesül, tehát az adóhatóság gyakorlatilag "mindent lát ".

Az adóhatósághoz beérkező elektronikus információk a következők:

1. elektronikus vámeljárás keretében termékimport-termékexport,
2. a magyar adóalanyok által kiállított összesítő nyilatkozatok tartalmazzák a közösségen belüli termékbeszerzések és a közösségen belüli termékértékesítések adatait,
3. másik tagállambeli eladó adóalanyok összesítő nyilatkozatai információt adnak a magyar adóalanyok részére történt közösségen belüli termékértékesítésekről (10 tagállam esetében a közösségen belüli termékbeszerzésről is)
4. a jövedéki termékek kereskedelmi mennyiségű értékesítését szintén elektronikusan kell nyomon követni (határon átnyúló és belföldi ügyleteknél egyaránt),
5. az online számlázás szabályai alapján minden belföldi adóalany elektronikusan adatot szolgáltat a 470.000 Ft-ot meghaladó végösszegű számlákról.

2018. év

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium honlapja és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara honlapja

Négy magyar magánszemély tulajdonában álló lakóingatlan bérbeadására került sor 2016. és 2017. években. A bérleti szerződésben mind a négy magánszemély szerepeltetve van, mint bérbeadó, ugyanakkor a bérleti jogiszonnyal kapcsolatban felmerült költségekre vonatkozó számlák csak az egyik tulajdonostárs nevére kerültek kiállításra.

Kérdés:

1. Tulajdonostársak közössége esetén, hogyan kerül sor az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után keletkező személyi jövedelemadó bevallási kötelezettség teljesítésére?

2. A költségek bizonylatolásánál van-e jelentősége annak, hogy kinek a nevére szól a kiállított számla?

Egy Angliában bejegyzett és angliai székhellyel rendelkező társaságnak három belföldi illetékességű magyar magánszemély tulajdonosa van („K”, „L”, „M” magyar magánszemély tulajdonosok). Az angliai társaság szolgáltatás értékesítésével foglalkozik, melyet alvállalkozói útján teljesít. A társaság tulajdonosai életvitelszerűen Magyarországon élnek, így a társaság irányítására vonatkozó döntések meghozatalának helyszíne is Magyarországon történik. A tulajdonosok rendelkeznek egy Magyarországon bejegyzett másik céggel is, amely az angol cég alvállalkozójaként, megbízási szerződés alapján működik közre az angliai társaság tevékenységében.

Kérdés:

Cégünk szerződést kötött egy tankönyv kéziratrész elkészítésére (szerzői feladatok ellátására) és a kiadói jogok átengedésére. Jogszerű, ha a megbízási díj összegét oly módon megbontjuk, hogy 80 % a felhasználási jog átengedés, a 20 % pedig az elkészítés ellenértéke?

Egy magyar adóalany, mint eladó vevői készletet szeretne működtetni Lengyelországban, ezért kérte, hogy ismertessem az ide vonatkozó előírásokat.

A vevői készlet (call of stock) rendszerét 18 közösségi tagállam (többek között a lengyel és a magyar) alkalmazza.

A rendszer lényege, hogy a magyar eladó és a lengyel vevő, mint áfa adóalanyok kötnek egy szerződést, amely többek között a következő kikötéseket tartalmazza:

• a lengyel vevő biztosítja a „vevői készlet” tárolására szolgáló raktárhelyiséget,
• ide tárolja be a magyar eladó az általa értékesítendő termékeket,
• a raktárban lévő termékek a vevő által történő kivételezésig az eladó tulajdonában vannak.

Kérdés:

A cég 2017 közepéig diákszállót üzemeltetett, melyet az év végéig lebontott, hogy az üres telket értékesítse. Az előszerződés még 2017-ben aláírásra került, de tényleges értékesítés, és számlázás 2018-ban lesz. Az értékesítés HIPA szempontból tárgyi eszköz eladás, vagy áru eladás lesz 2018-ban?

Ha a fuvarozási és szállítmányozási tevékenységet az alábbi struktúrában végzik, akkor az áfa finanszírozás gondja megszűnik.

Rontják az adózási, számviteli szakma presztízsét, miközben nem mérsékelik a munkaterhelést a 2018-ban hatályba lépő adószabályok és a tervezett reformok – állapítja meg a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete (MAKSZOE).

A július 1-jétől bevezetendő online számla-adatszolgáltatás nem hoz érdemi adminisztrációcsökkentést a szakemberek számára. Tízéves távlatban azonban várható, hogy az adatrögzítői feladatok valóban jelentősen csökkenni fognak, ami sok könyvelő munkáját teheti majd feleslegessé. Készülni kell arra, hogy a szakma, amit ma könyvelés alatt értünk, 10 éven belül el fog tűnni – véli ki Zara László, az egyesület elnöke.

Kérdés:

Az alábbi termékértékesítési ügyletet tervezzük végrehajtani:

- a vevő szlovák partner
- étolaj értékesítés
- FCA paritás
- az áru elfuvarozása a mi (magyar eladó) telephelyünkről konténerben történik és az áru nem kerül Szlovákiába, hanem a vevő azt Kínába szállítja.

A szlovák vevővel milyen szerződéses kitételeket célszerű tenni, hogy biztosítani tudjuk a közöttünk lévő EU-s értékesítést?

Kérdés:
A cégcsoport különböző pozícióban lévő személyeknek különböző értékű mobiltelefont és autót enged beszerezni, amit céges érdekben használnak.
Pl. egy Üzemeltetési Igazgató Samsung S5 mobiltelefont kaphat, amit a munkáltató aktivál és fizet ki, ára 80.000 Ft.
A kérdésem az lenne, hogy olyan esetben, ha a magánszemély a fent említett példát figyelembe véve nem kéri a Samsung S5 mobiltelefont, hanem egy másik drágább készüléket szeretne 100.000 Ft értékben, és megállapodik a cégcsoporttal, hogy a különbözetet neki kell kifizetni, akkor ez adózásilag és számvitelileg, hogyan történjen? Ugyan ez a helyzet autó esetében is előfordulhat.
A számla 100.000 Ft-ról szól, amelynek 80%-át a munkáltató, 20%-át pedig a munkavállaló magánszemély fizeti. Milyen értéken kerül aktiválásra a készülék, hogyan történik a magánszemély részére a különbözet átszámlázása, illetve milyen jogcímen?
A következő kérdésem, hogy ha esetleg megszűnik a munkaviszony a telefon, autó tekintetében, hogyan kell, hogy megvalósuljon az átadás, átvétel, milyen következményei lehetnek a közös tulajdon viszonynak?

Kérdés:

Egy áruház épület átalakításának, felújításának generál kivitelezési munkáira kaptunk megbízást. A munka magába foglalja az áruházhoz tartozó út és parkoló építését is, az ehhez szükséges közművek kiépítésével együtt.
A beruházás nagyobb része, az épület felújítása nem engedélyköteles. Az útépítési munkák azonban igen. A megrendelő csak egy szerződést kíván kötni, így a teljes összeg egyenes adózású. Ha alvállalkozót veszünk igénybe az építési engedély köteles munkák kivitelezésénél, akkor ők áfásan, vagy fordított adózással kell, hogy kiállítsák felénk a számlájukat?

A következő kérdést kaptam:

„A NAV egyes adókötelezettségekben vizsgálja 2016. évi közösségi értékesítésünket. A partner közösségi adószámát ellenőriztük, írásos megrendelésünk van, a megrendelést követően szereztük be a kért tételeket, amikor az megérkezett, ő jött érte a saját autójával, aláírta a nyilatkozatot, hogy a felhasználási hely kizárólag Románia, majd visszajuttatta a CMR-t melyen szerepelt a kivivő autó rendszáma, s a román cím. (Tudjuk, hogy nyilatkozat mellé nem kell a CMR, az csak külső szállító esetén előírás, de szerepelt rajta az kivivő autó rendszáma, a bélyegzőjük és aláírásuk). A NAV szerint a nyilatkozat nem elegendő arra hogy bizonyítsa a kivitel tényét, szerintük csak külső szállítmányozó az aki minden kétséget kizáróan kijuttatja az árut.”