Vadász Iván bejegyzései

Az átalányadózás választása az Szja tv. 8. számú melléklet 1. pontja szerint az előző évre vonatkozó éves bevalláshoz fűzött nyilatkozatban jelenthető be a tárgyévre.

A kisadózó adóalanyiság megszűnik a Kata törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján a bejelentés hónapjának utolsó napjával, ha az adóalany bejelenti, hogy a adókötelezettségét a jövőben nem ezen törvény szabályai szerint teljesíti. Tehát ezt a bejelentést 2021. december hónapban kell megtenni. A 21T101E NAV nyomtatvány A/14. rovatában a kata alanyiság megszűnés bejelentésével egyidejűleg az átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazása is bejelenthető.

Az alábbi témában kértek tőlem iránymutatást.

„A kérdésem főleg AFA-val kapcsolatos. Egy olyan belföldi, AFA terén általános szabályok szerint adózó cég, amelyik EU-s adószámmal rendelkezik, egy másik EU-s országban bejegyzett szintén EU-s adószámmal rendelkező vállalkozástól fél évre, szerződés alapján térítés nélkül, azaz ingyen jogosult lesz eszközhasználatra. Konkrétan fél évig térítés nélkül és ország korlátozás nélkül használhatja a külföldi vállalkozás tulajdonában levő személygépjárművet, azaz jellemzően Magyarországon lesz használva a jármű.
Kérdés, hogy a belföldi cégnek keletkezik-e AFA szempontjából bármilyen bevallási, befizetési kötelezettsége? Amennyiben igen, akkor ilyen esetben mi az AFA alapja, és visszaigényelhető-e az ÁFA 50 %-a?

Mellékesen szeretném megkérdezni még, hogy ennek a konstrukciónak van-e egyéb kihatása a belföldi cég esetében leginkább a jövedelem típusú adók és az eredménykimutatás terén?”

Az alábbi problémával kapcsolatban kérnék tanácsot. Magyar cég alkalmazna egy magyar állampolgárt, aki évek óta Hollandiában él. A foglalkoztatás távmunkában (home office) történne, az alkalmazott továbbra is Hollandiában fog élni, és a munkát ott fogja elvégezni. Jó gondolom, hogy ő utána Hollandiában kellene az adót megfizetni? És ez telephelyet keletkeztet? Kinek és mit kell bejelenteni? Hol lehetne ennek utánanézni? Sajnos nem találtam semmilyen használható anyagot, információt ezzel kapcsolatban.

2020. május 1. napjától módosult a Tao törvény 7. § (1) bekezdés f) pontja, miszerinti fejlesztési tartalék a teljes adózás előtti nyereség mértékéig képezhető, vagyis a nyereség 50 %-ára vonatkozó eddigi korlátot megszüntették. A 10 milliárd Ft-os adóévi felső határ továbbra is érvényes.

Az alvállalkozói teljesítés általános meghatározása a helyi adó törvény 52. § 32. pontja alapján.

Az áfa-csoport előnye: a csoporttagok közötti ügyletek után nincs áfa fizetési kötelezettség, tehát a csoporton belül nem kell az áfa-t megfinanszírozni.

Az áfa-csoport hátránya: az összes csoporttag, még a kívül maradó kapcsolt vállalkozások is felelnek a csoport áfa kötelezettségéért.

Tényállás:

Egy ukrán állampolgár Magyarországon dolgozik, munkaviszonyban. Rendelkezni jogosult egy Virgin-szigeteken bejegyzett offshore cég svájci bankszámlája felett.

Javasolták az ukrán állampolgárnak, hogy helyezze át a pénzt egy magán bankszámlára, amelyet szintén svájci bankban nyitna. 

A tényállás szerint egy magyar cég 2018. évben szerelési munkát végzett Ausztriában. Az osztrák megrendelő a 2018. adóévben befogadta a magyar cég számláját, de azt a mai napig nem egyenlítette ki. A magyar cég a könyveit 2019. március 31. napjával lezárta. A mérleg 2019. áprilisában elkészült és jóváhagyásra került.
Ezt követően az osztrák megrendelő kérte a számla sztornírozását azzal, hogy egy későbbi időpontban vállalja a számla befogadását.

Kérdés: A megrendelő szóban előterjesztett kérése mennyiben érinti a 2018. évi beszámoló adatait, illetve az adókötelezettségeket?

A szavatossági igények teljesítése kapcsán kaptam egy kérdést.

A tényállás szerint a vevő visszaküldte a hibás terméket a kereskedő részére még 2018. decemberében. A kereskedő továbbította a hibás terméket a gyártó felé és kérte a gyártó intézkedését. A hibás termék kicserélésére 2019. áprilisában került sor.
A lényegi kérdés az volt, hogy a hibás termék cseréjét, illetve a hibás termék visszavételezését a 2018. évi, vagy a 2019. évi beszámolóban kell szerepeltetni.

Egy adócsalás ügyében hozott büntetőítélet iránti fellebbezés megfogalmazásában kellett közreműködnöm.

A következő kérdést kaptam:

A telkek fejlesztését, közművesítését, útépítést egy projekt cég, kft végzi, amelynek tulajdonos a kérdező, mint magánszemély. A finanszírozás 30%-a a cégben lévő saját tőke, 70 % hitel.

Mai napon az egyik ügyfelemet mulasztási bírsággal sújtották azért, mert 2017.12.20-ig nem tudta megbecsülni pontosan a leendő árbevételét és így a TAO feltöltés során különbözet keletkezet.

Segítséget szeretnék kérni abban, hogy felettes szerv felé tolmácsolni, hogy pontosan nem lehet megmondani kinek, mennyi lesz 12.20-12.31-a között az árbevétele.

Kérdés: Magyarországon építési engedélyhez kötött építkezésre a magyar cég megrendelő megbíz egy szlovák céget, aki igénybe kíván venni egy másik magyar cég szolgáltatását (ügyfelemet) (daruzás). A szlováknak EU-s adószáma van, de nincs magyar adószáma.
Helyesen jár e el ügyfelem, hogy mivel Magyarország területén van az ingatlan, így a teljesítési hely Magyarország, fordított adós számlát állít ki a szlovák cégnek a szolgáltatásról? Ha nem mi a helyes eljárás?