EVA ügyvédi irodák számára

4/2003. Számviteli kérdés

10 millió forint árbevétel alatti ügyvédi iroda vagyunk. Úgy döntöttünk, hogy élünk az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény adta lehetőséggel, és bejelentkeztünk az egyszerűsített vállalkozói adó (a továbbiakban: eva) hatálya alá. Van-e számvitellel kapcsolatos teendőnk?

Az eva lehetőséget biztosít az ügyvédi irodák számára is, hogy adófizetési kötelezettségüket e törvény előírásai szerint állapíthassák meg. Azonban az eva hatálya alá bejelentkezés és működés feltételhez kötött, az evatörvény 4. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a szabadalmi ügyvivői iroda evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) előírásai szerinti kettős könyvvitel rendszerében köteles teljesíteni.

Annak az ügyvédi irodának tehát, amely bejelentkezett az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá, 2003. január 1-jétől át kell térnie a számviteli törvény szerinti kettős könyvvitel vezetésére. A könyvvezetési rendszer változását - azaz a kettős könyvvitelre történő áttérést - az adóhatóságnak is be kell jelenteni.

A kettős könyvvitelre áttérő ügyvédi irodának át kell tekintenie a számviteli törvény előírásait és annak megfelelően el kell készítenie, illetve módosítania kell:

- a számviteli politikáját,
- a kötelezően előírt szabályzatait.

Dönteni kell többek között:

- a beszámolókészítés formájáról (éves, egyszerűsített éves),
- a mérleg A vagy B változatának alkalmazásáról,
- az eredménykimutatás elkészítésének módjáról (összköltség vagy forgalmiköltség-eljárással, A, illetve B változatban),
- a könyvviteli szolgáltatást végző személyről, illetve
- minden olyan tételről, amelynél a számviteli törvény választási lehetőséget biztosít.

Az áttérés feladatai:

- el kell készíteni az egyszerűsített beszámolót,
- a mérleg tételeit meg kell feleltetni a kettős könyvvitel nyitó adatainak,
- el kell végezni a nyitást követő feladatokat (igényelt, de még bevételként el nem számolható támogatás, vevőkövetelés bevételenkénti könyvelése stb.).

[2002. évi XLIII. törvény 4. § (2)]

Összefoglalva az eddig leírtakat:

az EVA tv (2002. évi XLIII. törvény) 4. § (2) bek. alapján az ügyvédi iroda az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti kettős könyvvitel rendszerében teljesíti. A részleteket a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet szabályozza.

Az ügyvédi irodák nem minősülnek vállalkozónak, hanem egyéb szervezetek (Számv. tv 3. §).

A Számv. tv. 154. § (1) kimondja:

„Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) köteles az éves beszámolót, illetve az egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt közzétenni.”

Tehát az ügyvédi irodákra nem vonatkozik a közzétételi kötelezettség.

25/2017. Számviteli kérdés

Az ügyvédi iroda egyéb szervezetnek minősül, beszámoló készítésére az egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet vonatkozik. Ezzel összefüggésben merült fel a kérdés, hogy az ügyvédi iroda készíthet-e mikrogazdálkodói beszámolót?^[1]

Az ügyvédi iroda a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. § (1) bekezdés 4. pont d) alpontja alapján egyéb szervezetnek minősül, így az ügyvédi iroda könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségére a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) vonatkozik. Ugyanakkor a kormányrendelet az ügyvédi iroda beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettsége tekintetében magának a számviteli törvénynek az előírásait közvetlenül rendeli alkalmazni, így - a számviteli törvényben rögzített feltételek teljesítése esetén - a mikrogazdálkodói beszámoló készítésére az ügyvédi irodának is lehetőség nyílik.

A számviteli törvény 9. §-ának (6) bekezdése meghatározza a mikrogazdálkodói beszámoló készítésére vonatkozó jogszabályi kereteket. Ennek értelmében az a vállalkozó készíthet mikrogazdálkodói beszámolót, aki könyvvizsgálatra nem kötelezett, és két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

- a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot,
- az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot,
- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

A hivatkozott előírások alapján az ügyvédi irodák - függetlenül attól, hogy nem minősülnek vállalkozónak - a számviteli törvény és a kormányrendelet előírásai együttes alkalmazása alapján beszámolási kötelezettségük teljesítéséhez - amennyiben az érintett jogszabályok által támasztott feltételeknek megfelelnek - éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót és mikrogazdálkodói beszámolót is választhatnak.

[A számviteli törvény 3. § (1) bekezdés 4. pont d) alpontja és 9. § (6) bekezdése]